Gyilkos másolat vagy hihetetlen egybeesések?

Vannak, akik szerint nem léteznek véletlenek. Mások viszont a furcsa összefüggésekben egyszerűen az emberi agyra oly jellemző mintakeresést látják. A gondolkodásunkat ugyanis alapvetően befolyásolja, hogy ott is mintákat (vagyis "értelmet") keressen, ahol azok valójában nincsenek. Ezért van, hogy egy furcsa, véletlenszerűen elhelyezett pontokat tartalmazó képen is arcot fedezünk fel. Máskor ezeknél a "meglepő összefüggéseknél" úgy válogatják az információkat, hogy az adott elméletet támasszák alá. A legjobb példa erre a Lincoln és Kennedy élete, illetve meggyilkolása közötti összefüggéseket (véletlen? aligha!) felsorakoztató lista, amelyet azonban meglepően könnyű megcáfolni. Ennek ellenére újra és újra megosztják, meg hüledeznek rajta; azt hiszem, éppen múlt héten láttam megint, mint egyértelmű bizonyítékot arra, hogy nincsenek véletlenek.

Esetenként azonban nehéz magyarázatot találni arra, miért van két, látszólag teljesen különböző esemény között szokatlanul sok hasonlóság. A szakemberek ezeket vizsgálva nyomoznak például a sorozatgyilkosok után - de mi van akkor, ha a két esemény között közel 160 év van?

mary_ashford_barbara_forest.jpg

Mary Ashford és Barbara Forest

1817-ben, egy kellemes nyáreleji nap reggelén, május 27-én egy munkába induló férfi néhány női ruhadarabot talált egy vízzel teli gödör közelében, Erdingtonban, Birmingham közelében. A gödörből egy fiatal nő, Mary Ashford holttestét húzták ki. A húszéves Mary csinos, népszerű lány volt, a halálának estéjén a barátnőjénél új ruhába öltözött, majd egy pünkösdi táncmulatságon vettek részt. A mulatságon megismerkedtek két fiatalemberrel, egyikőjük, Abraham Thorton hajnalban hazakísérte Maryt. Hajnali négy óra körül Mary hazaérkezett, a barátnőjének, Hannah-nak pedig azt mondta, hogy nagyon kellemesen érezte magát Abraham társaságában. Ezután Mary munkába indult, azonban néhány órával később csak a holttestét találták meg. Udvarlóját, Abrahamot a következő nap letartóztatták, ám a tárgyaláson végül nem találták bűnösnek. A mai napig nem tudják, hogy ki és miért gyilkolta meg Mary Ashfordot. A tragédia megviselte a kisváros közösségét, de lassan feledésbe merült, egészen 1974-ig.

1974-ben (más források szerint 1975-ben), május 27-én egy másik fiatal, csinos női holttestet találtak meg Erdingtonban, egy út melletti árokban. Az áldozat, a húszéves Barbara Forrest előző este a barátnőjénél átöltözött egy új ruhájába, majd az udvarlójával töltötte az éjszakát, több bárban is látták őket táncolni. Barbara udvarlója, Simon Belcher látta őt utoljára életben, és bár a rendőrség letartóztatta és tárgyalás is volt, mégsem találták bűnösnek. Végül az ügy megoldatlan maradt.

A két lány (állítólag) ugyanazon a napon született és valószínűleg ugyanazon a napon halt meg, a holttestüket egymástól néhány méterre találták meg, mindketten fulladásos halált haltak. Mindkettőjüket megerőszakolták a haláluk előtt. Mindketten egy barátnőjükkel találkoztak a haláluk estéjén, és a barátnőjük otthonában öltöztek át, mielőtt táncolni indultak. Mindkét gyanúsított vezetékneve Thorton volt: Mary halálát Abraham Thortonnal hozták összefüggésbe, míg Barbaráét Michael Ian Thortonnal, akivel egy helyen dolgozott. A gyanúsítottat mindkét esetben felmentették, de mindkét esetben az áldozat testvére (Mary bátyja, Barbara nővére) új tárgyalást, illetve a bizonyítékok felülvizsgálatát követelte. Egyes források szerint mindkét nőnek furcsa megérzési voltak a haláluk előtt: Mary és Barbara egyaránt úgy érezte, hogy valami rettenetes szerencsétlenség fog velük történni.

Mindkét ügy megoldatlan maradt.

Részben természetesen találhatunk magyarázatot a meglepő összefüggésekre: például közel sem olyan ritka, hogy két ember azonos napon született, és az is elég általánosnak tekinthető, hogy egy fiatal lány a barátnőjénél készülődik egy társasági eseményre, melyre ráadásul új ruhát is vesz magának. A statisztikai adatok szerint a gyilkosságot, nemi erőszakot sokkal nagyobb valószínűséggel követi el olyan ember, akit ismert az áldozat. Az elkövetés módja is gyakorinak tekinthető (a statisztikák szerint a megfojtott áldozatok 75 százaléka nő, illetve gyerek, és ez az elkövetési mód nagyon gyakran kísér nemi erőszakot). Az adatok is alakítva vannak, hogy még megdöbbentőbb legyen a hasonlóság a két eset között: bizonyos források május 26-ról, mások május 27-ről beszélnek, nem lehet biztosan tudni, hogy azonosak-e a születésnapok, és azt sem, hogy Barbara pontosan mikor halt meg, a holttestét ugyanis csak több napos keresés után, június 4-én találták meg. Barbarát megfojtották, viszont Mary vízbe fulladt (az árokban, melyben megtalálták).

Ezektől függetlenül valóban sok a hasonlóság a két eset között, de bizonyítani biztosan nem lehet velük a "véletlenek nincsenek" kijelentést. 

A szinkronicitásról itt lehet többet olvasni.